cikkek

„Mi nem lehetünk édesanyák, de pótédesanyák igen” – beszélgetés a Családháló-díjas, székesfehérvári Napraforgó bölcsőde vezetőjével

Vannak szakmai díjak, és vannak olyan díjak, amit egy közösség ítél annak, akit nagyra becsül. A Családháló-díj ez utóbbi, ezért különösen nagy elismerés, hogy a legjobb bölcsődének a székesfehérvári Napraforgó Bölcsődét választották az országban.

A mai napig elszorul a szívem, amikor felidézem a pillanatot, ahogy néhány éve az első szülői értekezleten a bölcsődevezető azt mondta: tudjuk mit jelent, hogy a kicsi kincsüket ránk bízzák, és köszönjük a bizalmat! Hittem neki. A Napraforgó Bölcsőde vezetőjével beszélgetve ugyanezt érzem: itt pontosan átérzik, hogy egy anyának, apának milyen ijesztő másra, idegenre bízni pici gyermekét. És ezzel a Napraforgó Bölcsődébe járó gyermekek szülei is így lehetnek, hiszen nem a véletlen műve, hogy sokadik évben terjesztik fel az intézményt a Családháló-díjra. Ahogy az sem véletlen, hogy tavaly az intézményvezetőnek járó díjat vehette át Teleki-Horváth Renáta, idén pedig maga a Napraforgó Bölcsőde kapta meg az elsimerést. Ennél a díjnál ugyanis az ország „közönsége” szavaz.

A legkisebbekkel foglalkozni pedig óriási felelősség, ahol nem férhet be a csoportszobába az, hogy ma egy kicsit rossz napom van.

„Ma olyan napom lesz, hogy mindent megpróbálok megtenni a gyerekekért, a családokért. – válaszolja a kérdésemre Teleki-Horváth Renáta, amikor arról érdeklődőm, hogyan indul neki nap, mint nap a munkának az, aki pici életekért felel. – Azt gondolom, hogy itt nem csak a gyerekekről van szó, a legfontosabb a családok felé fordulás, az egyéni bánásmód, hiszen minden család más, minden családnak más dolgokkal kell az életben megküzdenie. Én mindig nyitott ajtóval várom őket ebben az irodában. Vannak, akiknek nincsenek komolyabb problémái – szerencsére ők vannak többségben –, de korábban jártak ide olyan gyerekek is, ahol a családokban nagyon komoly problémák voltak. Nekünk ilyenkor is velük kell lennünk, össze kell fognunk értük. Volt akinek gyűjtést szerveztünk vagy külön csomagot állítottunk össze húsvétra egy alapítvány révén. Ezeket a családokat, gyermekeket is megpróbáljuk szocializálni, hiszen ők többnyire egy kis keserűséggel érkeznek. Nekünk pedig mindig arra kell törekedünk, hogy a kisgyerekeknek vidáman teljenek itt a napjaik, olyan órákat éljenek meg, ami a későbbi életükben is motiválja őket.”

A szülők pedig egyre tudatosabbak, alaposan megnézik, hogy hova adják gyermeküket, és már nem csak középiskolát választanak nagy gonddal, hanem az óvodát, bölcsődét is.

„Mielőtt beíratják hozzánk a gyermeküket, először rendszeresen körülnéznek a szülők. Van, hogy addig el sem kérik a felvételi lapot, amíg nem látták a csoportszobákat, a hangulatot, a környezetet. Mi erre abszolút nyitottak vagyunk. Sokan már mielőtt eljönnek is nagyon körüljárják a témát, sőt, egyre többször találkozom azzal, hogy az Internet segítségével informálódnak, kis közösségekben véleményt kérnek, csoportokban kérdezik más szülők tapasztalatait. Így ez a Családháló-díj a legnagyobb elismerés nekünk, hiszen a szülőktől kaptuk ezt a visszajelzést, erkölcsi elismerést. Ez visz minket tovább azon az úton, amit megkezdtünk, ez motivál minket.”

A teljes beszélgetés az fmc.hu oldalán, ide kattintva olvasható!

admin

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük