cikkek

Lélekemelő és lélekfájdító hivatás – beszélgetés Rózsa Katalin vakvezetőkutya-kiképzővel

Néhány éve még székesfehérvári plakátokon, reklámokon láthattuk grafikusi munkáit Rózsa Katalinnak – még ha nem is tudtuk, hogy ő készítette azokat –, aztán beszippantotta őt a kutyás élet, és ma már vakvezetőkutyákat képez ki. A feladat nehéz és sokszor lélekfájdító, de ahogy Katalin is fogalmazott: semmiért nem cserélné el ezt a hivatást és életet.

Jelenleg három kutyával él együtt Zámolyon Rózsa Katalin, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Szövetségének kutyakiképzője. A három kutyus közül pedig kettő hamarosan majd egy látássérült ember életét teszi könnyebbé, teljesebbé. Ám míg ez megtörténik, az hosszú idő és még több munka.

– A vakvezetőkutya-képzés fél éves kemény munka, de ehhez az kell, hogy az az egyéves kutya, aki hozzám kerül képzésre nagyon sok ingerrel találkozzon addigra, tömegközlekedjen, lakásban tudjon viselkedni, vagyis egy átlag jól nevelt kutya szintjére kell, hogy eljusson. Ezt a munkát önkéntesek végzik nekünk, és folyamatosan keresünk is olyanokat, akik vállalják, hogy szocializálják a kutyusokat, viszik magukkal mindenhová, alapdolgokat tanítanak nekik, pórázhoz szoktatják. Én is így kezdtem a pályafutásomat, a Jócsontok Kutyasuliba jártunk iskolába az első kutyámmal. Nagy büszkeség, hogy most ide jöhetek vissza bemutatni, hogy az azóta eltelt öt évben mit tanultam, tanultunk.

Bármelyik kutya alkalmas arra, hogy látássérültet segítsen?

– Nem, először is fontos a méret. Nem lehet túl nagy a kutya, mert akkor nehezen közlekedik, macerás a buszra felszállás, de nem lehet túl kicsi sem, hiszen egyrészről nem veszik őt észre az emberek, másrészről pedig nem tudja azt a húzást kifejteni, aminél fogva irányítja a látássérültet. A külcsín is számít náluk, hiszen bizalomgerjesztőnek kell lenniük. A legtöbb helyen, buszon, tömegben mindig akad olyan ember, aki fél a kutyától, és egy szigorú kutyaarc nem kelt túl jó benyomást, adott esetben kimondottan ijesztő is lehet, míg egy labrador a maga kajla, kölykös fejével sokkal inkább bizalomgerjesztő. De ez csak a felszín, tulajdonságaiban is meg kell felelnie sok kritériumnak.

Bátornak, magabiztosnak kell lennie, nem lehetnek félelmei például attól, hogy elhalad mellette egy busz vagy egy hangos motor. Nem félhet az emberektől, de agresszív sem lehet se kutyákkal, se emberekkel. Tűrnie kell azt is, ha valaki véletlenül rálép a lábára a tömegben, nem fordulhat vissza és haraphat, ha fájdalmat okoznak is neki. A tériszony is kizáró ok, és persze az is kell, hogy szeresse az embereket és munkát is.

A teljes írást ide kattintva, az fmc.hu oldalán olvashatod el!

admin

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük